Mivel érdemes tisztában lenni épület szigetelés előtt?

Az alapszabály az, hogy mivel a hőszigetelés nem csak az épület energiamérlegére van hatással, hanem befolyásolja a házban tartózkodó emberek hőérzetét is, ezért az egész épület hőszigetelésének kitűnőnek kell lennie. Minden olyan szerkezetelem, ami a külteret a beltértől elválasztja, az épületburok részét alkotja. Ebbe a külső falakon kívül a tető és a padló is bele tartozik. Az U-érték megmutatja, hogy az építőanyag mennyi energiát ad le egy négyzetméteren 1 Kelvin hőmérsékletkülönbség esetén. A 2009. január 1-től érvényes rendelet 0,45 W/(m2K) értéket határoz meg, a 2020-as szigorítás viszont már 0,24-et ír elő (egy passzívháznál ez az érték max. 0,15).

Milyen vastagon érdemes szigetelni a házat?

Akár falazó-, burkoló- vagy szigetelőanyagról van szó, akár az anyagok elrendezéséről, számos szigetelési mód közül van lehetőségünk választani. 

A másik igen fontos kérdés a hőszigetelés vastagsága. Az ideális vastagság az építőelem hővezetési tényezőjétől függ. A hővezetési képességből derül ki, hogy az adott anyagon mennyi energia halad át. Egyenes arányosság van a hővezető képesség és a szükséges szigetelés között, azaz minél kisebb az előbbi, annál vékonyabb szigetelőrétegre lesz szükség. 

A hőszigetelés hatékonysága az anyagvastagságtól függően exponenciálisan csökken, vagyis a hőszigetelő réteg első centiméterei fejtik ki a legnagyobb hatást. Túl vékony hőszigetelést alkalmazni azonban nem éri meg, a vastagságtól függetlenül ugyanis azokat a járulékos költségeket továbbra is meg kell fizetni, amelyek a felület előkészítéséből, a szigetelésrögzítéséből, valamint a párafékek és kiszellőző rétegek kialakításából adódnak. 

Mire, mennyi szigetelést tegyünk?

Az alábbi táblázatban néhány építőanyag típusra megtalálható, hogy mennyi az a szigetelőanyag vastagság, amelynél már megfelelő szigetelést érhetünk el.

Mi az a hőhíd?

A hő mindig a legkisebb ellenállás felé halad, és a szerkezeti elemek gyenge pontjait megtalálva bizony könnyen kiszökik. Ilyen esetekben megnő a hőveszteség, és lecsökken a belső felületek hőmérséklete. Ennek pedig bizonyos esetekben következménye, hogy a falakon kicsapódik a vízgőz, ami pedig kedvez a penészgombák megjelenésének. 

Az épület szerkezeti tényezőiből adódó hőhidak ott keletkeznek, ahol az alacsony hővezető képességű épületelemek magasabb hővezető képességű anyagokkal találkoznak. Ilyen lehet az ablakpárkány, a betonfödém megtámasztása, egy betonerkély, egy kiugró előtető vagy a fém tartókonzolok, kapcsok. 

Ilyen esetekben alkalmazzunk hőhídmegszakítókat, speciális szigeteléseket, vagy pedig igyekezzünk minimálisra csökkenteni az élek számát és felületarányát. Ez persze tervezői feladat.